Pikó András hazudott: Nem fejlesztette a Vásárcsarnokot

Hétköznap gyakran kong az ürességtől a Rákóczi téri Vásárcsarnok. Az árusok jelentős része lehúzta a rolót, a vásárlók is kezdenek elmaradozni. Pikó András választási ígérete volt a kerület 130 éves pici központjának a fejlesztése, de – ahogy a legtöbb vállalása – ez sem teljesült... - olvasható a Hírnyolc hetilapban.

Pikó András 2019-es választási kampányának egyik ígérete így hangzott: „Vállalkozások – helyi kisipari és kiskereskedői tevékenység támogatása, a Teleki téri piac és Rákóczi téri csarnok fejlesztése”. Az, hogy – ahogy a többi hangzatos szlogen – ez is csak ígéret maradt, nem meglepő, azonban a baloldali polgármester regnálása alatt nem, hogy nem fejlesztette, de egyenesen a bezárás szélére sodorta Józsefváros ikonikus piacát. Sokan vannak, akik már az anyjuk szoknyájába kapaszkodva is a Rákóczi téri Vásárcsarnokba jártak, de most kénytelenek más úti célt választani a bevásárláshoz. Jogos a kérdés: hogyan juthatott idáig a Csarnok negyed névadója?

Pikó nem védte meg a vállalkozókat

Karácsony Gergely 2021 májusában a Covid ideje alatt, kihasználva a rendkívüli jogrendet, egyszemélyes döntéssel megszüntette a Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatóságát (Csapi), ami Budapest legnagyobb piacait és vásárcsarnokait üzemeltette, beleértve a Rákóczi téri Vásárcsarnokot is. Ezután létrehozta a Budapest Vásárcsarnokai Kft.-t, aminek élére saját emberét, Földes Tamást ültette be (évi 1,4 milliós fizetéssel). Ezt követően a piaci árusok minden díjtételét megemelték 30%-kal, és bevezették az „üzemeltetési költséget” is, ami miatt átlagosan 40-70%-kal emelkedtek a vállalkozók költségei, de akadtak olyan helyek is, ahol ez meghaladta a 100%-ot. A kiskereskedők egymás után zártak be, mert nem bírták kitermelni a megemelt költségeket. Miközben a Rákóczi téri Vásárcsarnok árusai az álláshirdetéseket böngészték, Pikó Andrásnak eszébe sem jutott kihasználni a lobbierejét harcostársánál a kerület ikonikus piaca érdekében, vagy – 2019-es ígéretének megfelelően – támogatást nyújtani a vállalkozóknak.

Sorra húzzák le a redőnyt a boltosok

A működési költségek növelése leginkább éppen azokat őstermelőket lehetetlenítette el, akiknek a kiváló áruiért érdemes piacra járni. A Vásárcsarnok árusai arról számoltak be, hogy több mint 100%-kal megemelték az asztalaik bérleti díját. Ezért sorra zártak be az üzletek és vásárlók is kezdtek elmaradozni. Eközben a csarnokban dzsesszfesztiválokat szerveztek, ki tudja miért. Hiszen hétvégén délután már mindenki megfőzött a családnak és esze ágában sincs vásárolni.A boltosok végül levelet írtak a vezetésnek, hogy ilyen forgalom mellett nem tudják életben tartani a vállalkozásaikat, de még csak választ sem kaptak. Az évtizedek óta ott áruló kereskedők sorra húzták le a redőnyt, keserűen jegyezve meg, hogy a városvezetés nem csak, hogy nem védte meg őket, de a választási ígéretekkel szembe menően éppen, hogy leépítették a Vásárcsarnokot.

Szándékosan építik le a Vásárcsarnokot?

Gondos Judit, a Csarnok negyed fideszes képviselője szerint a piac már csak a nevében vásárcsarnok, a valós funkciójában már ez messze van ettől.- A kereskedők régóta panaszkodnak a magas a bérleti díjakra. Eközben sorra szűnnek meg az üzletek; volt egy nagy zöldséges a sarokrészen, nemrég ők is bezártak.

Gyakran járok én is oda, és látom, hogy a vásárlók lényegesen kevesebben vannak, mivel - feltehetően a jelentősen megemelt bérleti díjak miatt – magasabbak az árak, mint mondjuk a Teleki téri piacon. Az a megdöbbentő hír is felröppent az árusok körében, hogy a főváros hamarosan eladja vagy már el is eladta a csarnokot. Az mindenesetre látszik, hogy a régi, klasszikus Rákóczi téri vásárcsarnok valami oknál fogva látványosan leépítésre kerül. Ha ennyire irreálisak a bérleti díjak, elgondolkodtató, hogy nem az-e a cél, hogy sorra megszűnjenek az üzletek, majd valami más célra használják ezt a szép, nagy és komoly múltú épületet. Pikó Andrásnak, mint polgármesternek fejlesztenie kellett volna a vásárcsarnokot vagy közbenjárni a fővárosnál, ezért, hiszen benn ül Karácsony testületében. Meg kellett volna védenie. Sajnos nem ez történt – nyilatkozta lapunknak a képviselő.

130 éves a Csarnok negyed névadója

A Rákóczi téri vásárcsarnok egyike a monarchia idején épült nagy budapesti vásárcsarnokoknak. 1894-ben kezdték el építeni és 1897-ben nyitották meg a vásárlók előtt; akkor még „II-es számú vásárcsarnok”, majd „bor és sör csarnok” volt a neve. Akkoriban a Rákóczi tér felőli főbejáraton az áruszállítóknak lovaskocsival is be lehetett hajtani, a pincét raktározásra használták, a földszinti részen 375 állandó és 55 ideiglenes „áruda” volt, felettük pedig bérlakások. 1988 májusában az épület elektromos tűz miatt porig égett, a hő akkora volt, hogy a környező házak faablakai megpörkölődtek, a redőnyök megolvadtak. A vásárcsarnokot eleinte le akarták bontani, végül mégis felújították, a jelenlegi formájában 1991. július 25-én nyitották meg ismét.