Patkányok egerek, pockok lepik el a fővárost

Úgy tűnik, véget ért a több évtizedes „idilli helyzet”, hogy Budapest az egyetlen patkánymentes milliós nagyváros a világon. Az utóbbi hónapokban ugyanis megszaporodtak a lakossági észlelések, nem is kicsit – fogalmazott összeállítása felütésében az Index.

A lap felkereste a Főpolgármesteri Hivatalt, és tájékoztatást kért az ügyben. A kapott adatokból kiderült, hogy

a 2023-as év azonos időszakához képest az idei nyár közepéig, 40-50 százalékkal több bejelentés érkezett a rágcsálók  miatt a patkánybejelentő oldalra.

Tavasszal a tavalyi 898 észlelés idén 1366-ra, nyár elején az előző évi 1010-ről 1585-re, nyár derekán pedig 1070-ről 1403-ra emelkedett – sorolták a részletes adatokat.

Felidézték, hogy volt már hasonló helyzet öt évvel ezelőtt, akkor is sokan patkányinváziót kiáltottak. 2019-ben tíz hónap alatt tízezerre ugrott az észlelések száma, és olyan „rémtörténetek” keringtek, hogy  egy egész zuglói óvodai csoportnak kellett otthon maradnia a falban járatot vájó és ott motoszkáló patkány miatt, illetve, hogy egy II. kerületi társasházban a WC lefolyócsövén mászott fel a rágcsáló, és kijött a kagylóból. De lefotóztak egy példányt az egyik VIII. kerületi egészségügyi intézményben is.

Az Index felidézte, hogy az öt évvel ezelőtti „rágcsálóbumm” egybeesett azzal az esettel, hogy a Fővárosi Közgyűlés váratlanul egy új társaságot, az RNBH Konzorciumot bízta meg az irtással, leváltva a patkánymentesítést addig 47 éven keresztül végző Bábolna Bio Kártevő Kft.-t.

A döntést bíróságon támadta meg a Kft. és egészen a Kúriáig mentek az üggyel, amely végül (közbeszerzési törvény megsértése miatt) a nekik adott igazat. A Bábolna Bio azonban csak 2023 márciusában vehette vissza a stafétát.

De ez az évekig tartó jogi hercehurca kifejezetten kedvezhetett a rágcsálók elszaporodásának. Az öt évvel ezelőtti cégváltáskor például hetekig nem irtották a kártevőket, ennyi idő pedig bőven elegendő ahhoz, hogy szemmel láthatóan megsokasodjanak.

A vándorpatkány ugyanis rendkívül szapora: egy párnak évente 500-800 utóda is lehet.

A Főpolgármesteri Hivatal sajtóosztálya a lap megkeresésére azzal is magyarázta a jócskán megszaporodott bejelentéseket, hogy a rágcsálók esetében 3-4 évente úgynevezett gradációs folyamat alakul ki, amely azt jelenti, hogy  a populáció nagysága meghaladja az átlagos értéket. 

„Az elmúlt évben több rágcsálófaj (mezei pocok, egerek, vándorpatkány) esetében jelentkezett gradáció. A gradációt nagymértékben elősegítik az időjárási viszonyok is, hiszen a leginkább befolyásoló tényezők a kemény hideg és a hótakaró hiánya, illetve a meleg száraz tavasz és nyár kedveznek a felszaporodásnak” – magyarázták.

A sajtóosztály azt is hozzátette, hogy a bejelentéseknek azonban mindössze 20 százaléka igazolt patkányfertőzöttséget. A téves észlelések zömmel egerek lehettek.

Az Index hozzátette, hogy a enyhe tél és a hosszú forró nyár mellet az is szerepet játszhat a patkánypopuláció növekedésében, hogy három éve leszerelték a fővárosi kukák egynegyedét majdnem háromezer utcai szemetest. A túlcsorduló kukák pedig egyenesen vonzzák a rágcsálók hadait.

Ugyanakkor a lap szerint kérdés, hogy a több mint hétezer szemtanú, aki kitöltötte az online patkánybejelentő űrlapot, összekeveri-e a 7-10 centiméteres, 3 dekás egeret a tízszer akkora súlyú 25 centiméteres, hosszú farkú vándorpatkánnyal.

A patkányok feltűnése azért okoz még mindig riadalmat, mert mert a betegségek, járványok fő terjesztőiként tartjuk őket számon. Az 1340-es években Európa lakosságának harmadát-felét elpusztító pestisjárványért  is a patkányokat tették felelőssé. Igaz, nem a mostanában sűrűbben szemünk elé kerülő vándorpatkányokat, hanem a gabonatárolókat, éléskamrákat, padlásokat kedvelő házi patkányokat, amelyek „rokonaik” leterjedésével fokozatosan a háttérbe szorultak.

A vándorpatkányok inkább a pincéket, ólakat, csatornákat, – és mivel jó úszók –, a víz közeli területeket szeretik. Szürkületkor bújnak elő és szüntelenül mozgásban vannak, naponta egy kilométert is megtehetnek.

Vizeletük, nyáluk és ürülékük úgyszintén betegségek egész sorát terjesztheti, akár a fertőzött levegőn keresztül is: kiütéses tífuszt, a lázzal, kötőhártyavérzéssel és akár szívritmuszavarokkal is járó leptospirózist, vagy belső szervekben vérzést okozó vírusos haemorrhagiás lázat. 

Bár alapvetően rejtőzködő életet élnek, de szorult helyzetekben támadhatnak is.

(Mandiner)