Kozma Lajos: Alkotni és közösséget teremteni szeretek!

A Vas utcában született, Józsefvárosban is nőtt fel, a Práter utcai általános iskolába járt és évtizedek óta itt is dolgozik. Kozma Lajos igazán ismeri a kerületet, ráadásul közös képviselőként a házakat és a benne élőket. Szerinte Józsefváros karaktert ad egy embernek - olvasható a Hírnyolc hetilapban.

– Vadregényes környék volt az igazi Nyócker még a nyolcvanas években. Itt minden típusú ember lakott, a régi értelmiségi családok is, akiket '56 után próbáltak elköltöztetni. Voltak romák, régi zsidó családok, úgyhogy nagyon jó olvasztótégely volt, én nagyon élveztem, mi gyerekek pedig igazi csibészek voltunk – emlékezett vissza Kozma Lajos. Aki azt is elmesélte, annak ellenére, hogy amilyen híre volt a VIII. kerületnek, biztonságban érezték magukat, pedig még a "lányok" is regnáltak a József utca és környékén. Nyugodtan végig lehetett menni az utcákon éjszaka, senkit nem bántottak. Sőt, figyeltek arra, hogy ne legyen botrány, mert akkor jött a rendőr, és az senkinek nem volt jó.– Aki abban az időszakban nőtt fel, az azért életrevalóbb lett. Van professzor osztálytársam, kutatóorvos, aki külföldön dolgozik, és mindenki boldogul, pedig ők is csibészek voltak, akikről mindenki azt mondta, hogy soha nem lesz belőlük semmi. Tisztességes emberek lettek, vállalkozó, pék, virágos. Egy nagyon jó közösség volt. Szerettem itt gyereknek lenni. Nem otthon éltük a négy fal közt bezárva, hanem lent a téren – mesélte Lajos, akinek azóta már két fia is lett.

„Mindenkit ismerek a házaimban, még a macskákat is”

Amikor végzett a suliban, asztalos lett, ahogy az édesapja, akivel ha félgőzzel is, de a mai napig űzi ezt a mesterséget:– Mindenféle embernek dolgoztam, a Semmelweis Egyetemen restauráltuk és karbantartottuk a faragott egyesi bútorokat. Vannak gyönyörű nagy munkáink, amikre büszkék vagyunk. Ilyen az Anatómia Intézetnél a 10 méter magas és hét méter széles ablak – részletezte a Hírnyolc kérdésére. Kozma Lajos 15 évvel ezelőtt váltott, amikor az akkori közös képviselő elment szülni, ő pedig a kérésére átvette a társasházkezelést. Később egyre több társasház kereste meg.- Én itt nőttem fel, építeni, teremteni, illetve közösséget teremteni szeretek– mondta –. Mindenkit ismerek a házaimban, még a macskákat is.

"Rendszeresek a szabálysértések, tűzjelzések, rongálások"

Lajos szerint, ez a munka is egyre nehezebb lett az elmúlt öt évben, mert rengeteg a betörés a Corvin-köz környéken, sok a hajléktalan és a drogos, akik Pikó András polgármestersége alatt visszaszivárogtak a kerületbe.– Kocsis Máté és Sára Botond regnálása alatt nem volt ilyen probléma, ha valaki nekiállt italozni vagy rendet bontani az utcán, nem kellett telefonálnunk a hatóságnak. A térfigyelő kamerák alapján öt percen belül itt volt a közterület-felügyelet és elrendezték a helyzetet. Most visszajött a klasszikus Nyócker, majdnem úgy, mint a gyerekkoromban, csak másféle minőségben. Elhanyagoltak a házak, nincs gazdája a kerületnek. Mi például csak reggelente húzzuk ki a kukákat az utcára például, mert egyébként éjjel fölborogatnák, széttúrnák és takarítással kezdhetnénk mindennap, hogy aztán elvihesse a szemetes autó a szemetet. Az új építésű házainkban pedig drogosok vernek tanyát. Ebből adódóan rendszeresek a szabálysértések, tűzjelzések, rongálások.

Semmibe veszik a lakókat

- Nagyon szerettem együtt dolgozni Sára Botondékkal. Ő és a kollégái is igazi szakemberek voltak. Mindenre kaptunk választ és segítséget, korrekt társasházi pályázatok voltak. Sára polgármester úrral nagyon jó irányba elindultunk a drogproblémával kapcsolatban is, folyamatosan kommunikáltunk. Például mert tőlünk, közös képviselőktől akart reálisabb képet kapni az önkormányzati ingatlanokról, nem csak a számokat nézte papíron. Pikó Andrásékkal ez egyáltalán nem volt, nulla az érdeklődés részükről. A pályázati kiírások is látszatintézkedések. A Nap utcai mikroparkkal is semmibe vették a lakókat. Az utca ezen szakaszán volt nagyjából 40 parkolóhely, ahonnan először egy pénteken elvettek –az egyik oldalról– huszat, aztán még ötöt rákövetkező hétfőn. Aznap délután négykor felhívtak, hogy kérdezzem meg mit szólnának a lakók hozzá, ha a társasház elé tennének egy mikroparkot. Nem is hallottam még ezt a marhaságot addig hál' Istennek. A lakókkal még beszélni sem tudtam, de kedd reggel nyolckor itt volt a két sittes konténer. Innen is látszik, hogy csak úgy tesznek, mintha érdekelné őket a véleményünk. Azóta nem győzzük kiszedni belőle a sörösüvegeket, közvécének használják egyesek.

A drogprobléma is nagy terhet ró ma egy közös képviselőre

A Lajos által kezelt egyik épület kapuján, például 28 alkalommal kellett zárat cseréltetni egy év alatt (!). A függők ugyanis, bejutnak az épületbe, és amikor melegítik a drogot, beindul a tűzjelző, ami azzal jár, hogy megjelenik két rohamkocsi.- Amíg kiszaladnak az utcára a lakók, addig betörnek a lakásokba. Volt egy olyan csapat is, amelyik kifejezetten erre specializálódott. Elindították a tűzjelzést és a nyitva hagyott ajtókon besurrantak, ellopták az értékeket – mesélte Lajos, aki elmondta, hogy olyan súlyos a helyzet, hogy már nem mer elutazni egy napra sem, mert benne van a pakliban, hogy történik valami. Lajos ugyanis az éjszaka közepén rendszeresen kipattan az ágyból, ha a jön egy telefon valamelyik házából és rohan a helyszínre, hogy intézkedjen. Mint mondja ez sem egyszerű.

„Nem maradhat így a kerület, változás kell!”

A mai napig nagyon szeretem Józsefvárost, mert tényleg itt nőttem fel és Kocsis Máté illetve Sára Botond idejében láttam a fejlődést, amin keresztülment a kerület. Azt is láttam, mivé lett Pikó András idején. Ezért úgy döntöttem, ahhoz hogy változás lehessen, újra fejlődhessen Józsefváros, beszállok a politikai életbe, elindulok az önkormányzati választáson Sára Botonddal. Mert azt gondolom, így nem maradhat Józsefváros, ahogy ma létezik és látszik. Küzdeni fogok azért, hogy az a szerethető, nagyon jó közösség, amelyik itt él, tiszteletet kapjon, és olyan alapvető szolgáltatásokat, amelyek most nincsenek.